a napok a múlthéten úgy pörögtek, mintha muszáj lenne. a munkahelyemen komplett parasztlázadás van, mindenki fúr jobbról-balról mindenkit, a főnök meg próbál valamiféle rendet rakni, na de egy férfi egy tucat nő ellen? ki van zárva hogy akár a hangját is meghallja valaki. pedig rohadtul nem ártana, ha valaki már rendet vágna itt, mert az "imádom a munkám" lassan kezd átcsapni a "hányingerem van az egésztől"-be, ami annyira nem pöpec, mert eddig lubickoltam az egészben, most pedig a fulladás határán vagyok.

a hétvége egész klasszul indult volna, ha nem lenne ott az a volna. a pénteki napom úgy borult, ahogy azt illik, szakadt a cérna rendesen. este úgy estem be az ágyba, hogy ma aztán már tényleg mindenki hagyjon békén, még a macskám is..na jó, őt azért elviselem, de néha már ő is úgy néz rám, mint egy elmeháborodottra, ami nincs is olyan messze az igazságtól. szombatra nem terveztem semmi eget rengetőt, csak a szokásos, spontán jön valami a lábamba aztán megyek. jött is, csak nem éppen az aminek és akinek kellett volna. nyomi, mert csak hívjuk nyominak, na ő visszatérő vendég az életemben, én pedig a hülye vagyok, aki ehhez még asszisztál is. szerintem egyikünk sem igazán tudja hogy miért is cibáljuk egymás idegrendszerét, de mivel ez senkinek sem jó, így hát miért ne. imádom saját magamra a szart hozni, aztán jön a kérdés, kellett ez nekem? nyomiról annyit érdemes még tudni, szinte senki nem ismeri az ismerőseim közül, de a legtöbben ha meghallják a nevét, már forgatják a szemüket, ez azért elég sok mindent elmond róla, nem? visszatérve a lényegre, szombat este megint úgy gondolta, fontos lenne kereszteznünk egymás útját, aminek az lett a vége, hogy istenesen összevesztünk a semmin. hozzátenném, hónapokig nem beszéltünk egymással, mindig olyan szépen "válunk" el, aztán visszatér mintha mi sem történt volna.  na de ennyit róla. ma megbeszéltük bobbantkával hogy átjönnek, mert lógok nekik egy "kösziii" sütivel és hogy megint tartozhassak nekik egy ilyennel, kipilláztam hogy nézzen már rá a gépemre, és tegye rendbe, mivel én brutál mód lerombolok minden technikai eszközt ami a közelembe kerül. gyors reggel rohantam bevásárolni a sütögetéshez, aztán rájöttem hogy hoppá, vasárnap van és ugye köszipuszi orbán bácsi, kurvára nincsenek nyitva a  normális boltok, ezért egy laza 1,5 km-es kör után betértem az éjjel-nappali kisboltba, ahol kétszer annyiért megvehettem a hozzávalókat...köszi még egyszer. itthon gyors kitakarítottam sütés előtt! amit én magam sem értek, mivel ha sütök, kb a harmadik világháború készül kitörni, hát most is így történt, sebaj kétszer is felmostam. laza 4 óra alatt össze is rakta bobbant a gépem, addig a faszija felszippantotta majdnem az egész tepsi sütit, és közölte hogy innentől kezdve tudja hová kell jönni terrorizálni az embert, ha sütit akar enni. ennek rendkívül örülök, mert ezt azt jelenti hogy finom lett, ami annyira nem meglepő, mert tudom hogy ebben jó vagyok ha épp összekapom magam:D ettől függetlenül mostanában a lustaság a legjobb haverom, így utálok nekiállni sütögetni és egyéb konyhatündéres dologgal foglalkozni. úgy terveztem ma még elmegyek egyet futni, de sokkal jobban vonz az amerikai horror sztori második évada, amit nem is olyan rég fedeztem fel. szóval gyors bedarálok pár részt, aztán össze dobok valami ebédet holnapra, mert herótom van már a rendelt kajáktól.